Nyár végén van itt az ideje a dugványozásnak. Legelterjedtebb kedvenc virágaink a leander és a muskátli rendkívül egyszerűen szaporítható ezzel az eljárással. Idén gyönyörű volt a muskátli, csak éppen egy kicsit kevés? Nem kell beruházni tavasszal, hanem egy kis odafigyeléssel az ideiekből kitűnő anyanövény válhat.
Nem kell hozzá más, csak egy pár darab kis 3-4 nóduszú szártag, amely kb 10- 15cm. Ezeket kézzel törjük le a virágunkról. A hajtásokról tépjük le az alsó leveleket, ha van benne virág, vagy bimbó, azt vágjuk ki. Miután ez megtörtént, még frissen bedugjuk ezeket a szaporató közegbe, amely egyszerű virágföld egy kis perlittel keverve, amely segíti a gyökerecskék fejlődését. Pici cserepekbe, lyukas aljú műanyag tartókba, esetleg tőzeg alapanyagú lebomló palántázó cserepekbe töltsük a földet, tömörítsük és szurkáljuk bele a letördelt hajtásokat, majd lapogassuk a szárrészhez a földet. Alapvetően a muskátli dugványok önmaguktól gyökeret eresztenek 2-3 hét alatt, de aki akarja, bemártogathatja gyökereztető hormonba a végeit, dugványozás előtt. A fejlődés során többször visszacsipkedhetjük növényeinket, így elágazóbbak, dúsabbak lesznek tavaszra. Ezzel a módszerrel megsokszorozhatjuk tavaszra muskátli állományunkat, és nekünk is igazi tiroli hangulatú teraszunk, vagy ablakunk lehet jövő nyárra. Ezek a kis növények a hideg beálltáig még megerősödnek annyira, hogy a teleltető helyen átvészelik a telet. Természetesen ezzel a módszerrel álló, futó és félfutó fajta egyaránt gyökereztethető.
Leandereink is hasonlóképpen könnyen szaporíthatók, ennek többféle módja is van. Egyik a hagyományos vízben történő gyökereztetés, melyekből kb. 80-90% meg is szokott eredni. Másik a sima földbe történő hajtásdugványozás, melyet a muskátlinál leírt módon végezzünk! Mindkét esetben egy kb. 10- 12cm- es virág és bimbó nélküli hajtást vágunk le az anyanövényről kb. 45°- os szögben, és ezt fogjuk gyökereztetni. A ferde vágás miatt kialakuló nagyobb felület segíti a gyökerek fejlődését. Bőséges locsolásról mindenképpen gondoskodnunk kell, sőt az sem baj, ha a cserép alatt lévő alátétben mindig áll a víz eleinte. Fontos, hogy a levágott hajtás bimbó- és virágmentes legyen, mert a nem így van, akkor a kis száracska a virág- és termés kinevelésére fogja energiáit fordítani, nem pedig a gyökérképzésre. Amennyiben a vízben történő gyökereztetést választjuk, nem szükséges gyökereztető hormont használnunk, viszont ha dugványozunk, akkor nagyobb eséllyel kapunk megfelelő palántát. Attól függően, hogy milyen és mekkora részt vágtunk le beszélünk, lágyszárú, félfás és fás dugványozásról. Ennek megfelelően kell választanunk a hormont is. A dugványnak csak éppen az alját kell belemártanunk egy picit, és máris mehet a földbe. A hormonok pozitív hatása abban nyilvánul meg, hogy a segítségükkel fejlődő gyökérzet egyöntetűbb, erősebb lesz. A gyökeresedési szakaszban elegendő a gyengébb fény, de minél hosszabb legyen a megvilágítás időtartama. A kezdeti szakaszban 23- 28°C- ot kell tartani, majd amikor megindul a gyökeresedés, csökkenthetjük azt.
Leandereinket lehet magvetéssel is szaporítani, de nem ajánlatos, hiszen elég hosszadalmas folyamat, amíg virág képződik az ilyen módon nevelt növényen, akár 3 év is eltelhet. Érdekessége még a magvetéses módszernek, hogy nem minden esetben lesznek a csemeték ugyanolyan színűek, mint az anyanövény. Előfordul az is, hogy egy növényről többféle színű virágú sarj is lesz.
