Talaj a kertben
A talajvizsgálat egyáltalán nem felesleges, sőt legyen ez a kertkialakítás első lépése! Nagyon sok munkát, gondozást, időt spórolhatunk meg azzal, ha olyan növényeket telepítünk, melyek jól érzik magukat a kertünk talajában. A talajtípus meghatározásának a növények kiválasztásánál és az öntözőrendszer tervezésénél is nagy szerepe van.
Talaj vizsgálatok típusai:
⦁ fizikai (szerkezet, szín, talajféleség)
⦁ kémiai (pld. PH, tápanyagtartalom)
⦁ biológiai vizsgálatok (pld. aktivitás)
Alábbi cikkünkben olyan fizikai és a kémiai vizsgálatokról írunk, amelyek alap információkat közölnek kertünk talajáról, és házi módszerrel is elvégezhetők.
A talaj minőségének kialakításában azonban élő szervezetek is részt vesznek és ahhoz, hogy megértsük, a biológia hogyan befolyásolja talajainkat, egy kicsit meg kell értenünk az ott élő szervezeteket is. (Ha érdekel a téma, a talajlakó élőlényekről következő cikkünkben olvashatsz.)
Szerkezetvizsgálat
A jó szerkezetű talajban élénk a talajélet, egyenletesebb, folyamatosabb a tápanyagfeltáródás. A növények gyökereinek fejlődése zavartalan. Az aktív humusz tartósan összeragasztja a talajmorzsákat. Minél több és jobb a humusz, annál jobban ellenáll a víz iszapoló hatásának. Az aggregátumok vízállóságáról jó tájékoztatást ad az Arany–Sekera-féle statidinamikus vízállósági vizsgálat.
A méréshez szükséges eszközök:
- Petricsésze/kis lapos üvegtál
- Desztillált víz
- Légszáraz talaj
Mérés menete:
- Petricsészébe 10 egyforma talajmorzsát teszünk
- Desztillált vizet öntünk rá, hogy ellepje
- 10 percet várunk
- Háromszor körbeforgatjuk a petricsészét
- Megvizsgáljuk a szétiszapolódási képet
- Fokozatok megállapítása pl: Szétiszapolás foka 2.- megfelelő
Fokozatok:
1. a szerkezeti elemek nem rombolódnak vagy kevés, de nagy törmeléket szolgáltatnak
Eredmény: szerkezeti állapot – jó
2. a szerkezeti elemek túlnyomórészt nagy és csak kis törmelékekre esnek szét
Eredmény: megfelelő
3. a szerkezeti elemek azonos számú kis és nagy törmelékekre esnek szét
Eredmény: gyengén leromlott
4. a szerkezeti elemek kis és csak kevés nagy törmelékekre esnek szét
Eredmény: leromlott
5. a szerkezeti elemek kizárólag apró morzsákra estek szét
Eredmény: nagyon leromlott
6. a szerkezeti elemek a talaj teljes szétiszapolódása közben szétfolynak
Eredmény: teljesen leromlott
Talajféleség meghatározása
A talaj fizikai félesége egyszerű módon meghatározható egy diónyi talaj morzsolásával, gyúrásával, majd nedvesen történő alakításával.
 Kép forrása: Hartman Mátyás: fizika, kémia és biológia a talajban |
|
Ez a gyúrópróba egy egyszerű és hasznos módszer a talaj összetételének gyors meghatározására, különösen a földmunkák vagy kertészeti tevékenységek során. A próba alapján meg tudjuk állapítani, hogy a talaj homokos, vályogos vagy agyagos.
PH vizsgálat, avagy a kémhatás és talajtípusok
A talaj pH-ja és meszessége alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú növények sikeresek egy adott területen. A savanyú talajokat jobban kedvelik a tűlevelű fák, az áfonya, a rhododendronok, míg a lúgos talajok alkalmasabbak például a levendula és a babfélék számára. Ha a talaj pH-ja nem megfelelő, talajjavító anyagokkal (pl. meszezéssel vagy tőzeg hozzáadásával) korrigálható.
Savanyú talaj (pH < 6): A talaj pH-ja alacsony, ami növeli a nehézfémek oldhatóságát, így azok a növények számára is elérhetővé válnak, ami mérgező hatásokat okozhat. A mikrobiológiai aktivitás csökkenhet, és a tápanyagfelvétel is zavart szenvedhet.
Lúgos talaj (pH > 8): A túl magas pH csökkenti számos fontos tápanyag, például a vas, mangán és foszfor oldhatóságát, így a növények nem tudják őket felvenni, ami tápanyaghiányhoz vezethet.
Ideális pH tartomány: A növények többsége számára a legkedvezőbb pH 6,0–7,5 között van, mert ebben a tartományban a legtöbb tápanyag optimálisan elérhető. A pH érték 5,5 és 8,5 között még nem tekinthető szélsőségesnek, de ha a pH a két véglet közelében van, az már problémás lehet a növények fejlődése szempontjából. A talaj kémhatását általánosan az alábbi kategóriák szerint csoportosíthatjuk:
 |
|
Ha pontosabb mérést szeretnél a talaj pH-járól, talajteszt készítése ajánlott, amely segít a helyes növényválasztásban és a tápanyagpótlás megfelelő alkalmazásában. A vizsgálathoz 0,30 g talajmintát desztillált vízzel felkeverünk, majd állni hagyjuk 30 percet. A PH szintet elektromos mérőeszközzel mérhetjük, de helyettesíthető indikátor csíkkal is.
Meszes- e a talajom? - A CaCO3 fontossága
Ha meszes talajt kezelünk, nemcsak a pH-t kell figyelembe venni, hanem a kalcium szintjét is, hogy a talaj optimális szerkezete és tápanyagellátottsága biztosítva legyen. A kalcium kulcsfontosságú a talaj szerkezetének kialakításában és fenntartásában. Segít a talaj morzsalékos állapotának megőrzésében, javítja a vízelvezetést, levegőztetést, és a gyökerek számára kedvezőbb környezetet biztosít. Ezen kívül a kalcium a tápanyagok felvételét is segíti, miközben elősegíti a talaj élővilágának működését.
Mérés menete:
1. Óraüvegre kiskanálnyi légszáraz talajt teszünk
2. 10%-os HCl-ot cseppentünk rá (ez ecettel helyettesíthető)
3. Megfigyeljük a pezsgés mértékét
Az eredmény meghatározása:
- Ha a talajban szénsavtartalmú anyagok (például kalcium-karbonát) vannak, akkor savas oldatban, mint például ecetben, pezsegni fog.
- Ha az oldat erőteljesen habzik, az erősebb meszesedést jelez, ha csak enyhén, akkor mérsékelten meszes talajról van szó.
- Ha nem pezseg egyáltalán, akkor nem meszes talajról beszélhetünk.
Összefoglalva
A talaj típusának pontos meghatározása nem a legegyszerűbb feladata a kertészkedésnek, azonban fáradozásunk számunkra csakis pozitív végeredményt hozhat, fokozottan megéri rászánni időnket és energiánkat, amennyiben szép és hosszan fenntartható kertet szeretnénk.
